Viselettörténet könyvek nem írnak olyat, hogy reneszánsz ruha. Területenként, uralkodónként folyamatosan változik. Inkább évszámokhoz kötve találjuk.
Ez most SEMMIKÉPP SEM egy precíz viselettörténeti leírás. Azért írom ezt a bejegyzést, hogy eligazodjunk Rongylady ruhái között, amelyeket a reneszánsz stílus ihletett.
Én most úgy mutatom be nektek a viselettörténet részleteit, ahogy felhasználom őket a ruha darabjaiban, külön levágott puffokban, csipkés ujjakban 🙂
Megpróbálom összefoglalni röviden, milyen jellemzőket használtam fel különböző területek viseleteiből, a XVI. századból.
Reneszánsz kb. 1420-1600, előtte gótika, utána manierizmus.
A gótika felfelé törekedett. A reneszánsz vízszintes terjeszkedik.
Képek a cikk alján megadott linkekben
A ruhák az ember testét is szélesítik. A vállak nagyon szélesek.
Nők szoknyája: harang alakú (deréktól lefelé lehet nyitott a felsőruha) vagy még szélesebb.
Férfi nadrág: térdig vagy csak combig ér, ki van tömve. A legpikánsabb részletet meg sem említem, jól látszik a képen:
Jellegzetesek még, sokszor a terjedelmességet segítik:
A spanyolok hatására nagyon zártak a ruhák, a női ruhában a dekoltázs sem látszik, hogyha nem nyakig zárt, akkor mellrész felett van egy csipkés betét.
Hajak, cipők:
Egyszerűek a cipő.
Nagy fodrok miatt nincs hosszú kiengedett haj.
Férfiaknak hegyes a bajusz, hegyes a szakáll.
Fejükön barettsapka (fej szélességben, lapos) vagy kalap
Hölgyeknek a fején főkötő
Fátyol magában, főkötővel
(Háromszögletű keményített főkötő – hátul fátyollal, Angliában, sok képen látszik a cikkekben)
Forrás: Domanovszky Endre: Korok ruhái, Corvina, 1979
Hasonló cikkek Rongyladyről:
Háromszögletű főkötő, malomkerékgallér, hasított ujj, csipkés betét:
Rongyladyről:
és ihletőiről:
Festmények híres hölgyekről
Híres urakról: